Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát.
Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek.
Sok mindenről szót ejtettek, különféle területeken.
Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette:
- ,,Én nem hiszem, hogy Isten létezik."
- ,,Miért ilyen biztos ebben?" - kérdezte a vendég.
- ,,Nos, csak ki kell nézni az utcára, hogy mindenki megértse, miért nem létezhet Isten.
Most mondja meg őszintén, ha Isten létezne, hogy lehetne annyi beteg ember a világon?
Hogy is hagyhatnának el szülők gyerekeket?
Ha Isten létezne, se szenvedés, se fájdalom nem lenne.
El nem tudok képzelni egy szeretettel teli Istent, aki lehetővé teszi mindezt körülöttünk."
A vendég gondolkodott egy kis ideig, aztán úgy döntött, hogy nem válaszol a fodrász feltevésére, mert nem akart vitába keveredni.
Miután a fodrász befejezte a dolgát, a vendég fizetett, majd elbúcsúzott tőle és kilépett az utcára.
A következő pillanatban szemébe ötlött egy ember, akinek hosszú, gondozatlan haja és loboncos szakálla volt. Piszkosnak és kulturálatlannak tűnt.
A vendég visszafordult, és megint belépett a fodrászüzletbe, ahol megszólította a fodrászát:
- ,,Tudja mit mondok ? Nem léteznek fodrászok a világon!"
- ,,Hogy mondhat ilyet uram? - kérdezte meglepetten a fodrász.
- ,,Hiszen itt vagyok én, én fodrász vagyok, nem?
- Épp most fejeztem be az ön hajának és szakállának a rendbetételét."
- ,,Nem, nem! - erősködött a vendég.
Fodrászok márpedig nem léteznek, hiszen ha léteznének, akkor nem lennének olyan hosszú, gondozatlan hajú és szakállú emberek az utcán, mint az az ember ott, látja?"
- ,,Ah, de hát attól még léteznek fodrászok!" - válaszolt a mester.
Tehetek én arról, hogy az az ember nem jön be hozzám?"
- ,,Hát ez az! - bólintott rá a vendég.
Éppen erről van szó! Isten is LÉTEZIK!
Tehet Ő arról, hogy az emberek nem fordulnak Hozzá, hogy nem keresik meg Őt?
Ezért van olyan sok fájdalom és szenvedés a világon."