Volt egy időszak az életemben, úgy húsz évvel ezelőtt, amikor taxisofőrként kerestem a kenyerem, New Yorkban. Igazi cowboy-élet volt, nem volt főnököm. És mint a szerencsejátékos, annyira élveztem, hogy minden egyes új utas más és más, előre megjósolhatatlan élményt tartogatott: pont, mint amikor kockát dobsz a játékteremben. Amire nem számítottam, hogy az autóm elkezdett amolyan gyóntatófülkeként is üzemelni. Éjszaka vezettem, nem láttam az utast, csak mentünk, mindig két idegen az éjszakában, és hallgattam, ahogy alkalmi útitársam az életéről mesél.

Egy ház renoválása során egy japán felnyitotta a háza falát.
A Japán házak falai fából készült, üreges falak. Ahogy bontott, felfedezte, hogy egy gyík van bent fogságban, mivel a fal szögelése közben annak idején egy szög átütötte az egyik lábát. Látja a japán ezt, sajnálja nagyon, és egyúttal kíváncsi is, hisz látja, hogy oda van szögelve, a ház pedig tíz éve épült!
Hogyan történt?

A gyík tíz évig túlélte ebben a helyzetben!
Egy sötét falon belül, mozgás nélkül ez lehetetlen és őrjítő!!

Ma bejött az üzletbe egy idős bácsi. Vásárolt egy könyvet és távozás előtt elővett egy préselt borostyánlevelet.
Megkérdezte tőlem, hogy tudom -e mi ez valójában; Mond-e valamit nekem ez a kis növény?

Közben melegen mosolygott.
Elmagyarázta hát röviden az "útravalót":
A borostyán a szegények útlevele. Neve magában hordozza Krisztus Testét és Vérét, azaz a bort és az ostyát.

A gazdagok a nyakukban viselik, mint borostyán nyakláncot, nyakéket.
Mindig figyelmeztessen az Oltáriszentségre e kis levél, amelyet most nekem ad..., ezzel elköszönt és távozott.

Sándor olyan srác volt, aki tényleg meg tudott őrjíteni. Mindig jókedvű volt és mindig tudott valami pozitívat mondani. Ha valaki megkérdezte, hogy van, azt válaszolta:
"Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem." Született optimista volt. Ha valamelyik ismerősének rossz napja volt, Sándor azt mondta neki, hogy a helyzet pozitív oldalát kell néznie. Annyira kíváncsivá tett a természete, hogy egy nap odamentem hozzá és azt mondtam:
Ezt egyszerűen nem értem. Nem gondolkozhatsz mindig pozitívan.

Egy kutyatenyésztő hirdetést adott fel és plakátokat rakott ki, mivel 9 kölyökkutyája született. Az érdeklődők csak úgy özönlöttek, mivel nagyon jó hátterű kutyák kölykeiről volt szó. Egyik nap jött egy kisfiú.
- Csókolom, bácsi! Van egy kis gyűjtött pénzem, mert már nagyon régóta szeretnék kutyát. Meg szabad néznem őket?
- Természetesen. Gyere velem hátra, most éppen a házukban vannak, de kihívom őket, -válaszolta a tenyésztő.
Ahogy szólt nekik, rögtön kiszaladtak a házukból és hozzájuk futottak.

Nem messze élt egy idős hölgy. A férje meghalt 5 éve, 2 éve pedig lánya férjével és 2 gyerekével autóbalesetben.
Mikor jöttem az iskolából hazafelé, az ajtaján láttam 1 hirdetést amire az volt írva: "Elvesztettem 2000 Ft-ot, aki megtalálja, hozza vissza legyen szíves a 76-os lakásba, mert kevés a nyugdíj és nem tudok miből ételt venni!."
Kivettem a tárcámból 2000 forintot és felmentem az 5-ödik emeletre.
Mikor odaadtam az idős hölgynek a pénzt, elsírta magát és így szólt:
"Te vagy a tizenkettedik ember, aki felhozta nekem a pénzt.

Isten már munkálkodik rajta!
- Az Úton egyedül kell járnod, de Isten fogja a kezed és vezet!
- Mihaszna a sok pénznek, ha körülötted meg éheznek?
- Ha nem vagy áldott, keresd a szívedben az okot!
- Ne várd, hogy mindent tálcán kapj!

Időnként meg kell dolgoznod érte!
- A szeretet vezet az igazi győzelemhez!
- Isten tudja, hogy megbántottak.

Azt is, hogy nehéz abból kijönni, de te, csak térdelj le, és imádkozd ki magadból!
- Sok üres beszéd, másoknak fájdalmat okoz!
- Lehet, hogy mások jobban élnek látszólag mint te, de lehet, hogy nem boldogabbak!

Egy szent tanító a Gangesz partján készült a rituális fürdőjére, amikor a közelben egy család tagjait hallotta dühösen kiabálni egymással. Mosolyogva a tanítványaihoz fordult és megkérdezte:
- Miért kiabálnak az emberek, amikor dühösek?
A tanítványok elgondolkodtak, s az egyikük így szólt:
- Amikor elvesztjük az önuralmunkat, kiabálunk.
- De miért kell kiabálni, amikor az, akihez beszélsz ott áll melletted? Halkan is elmondhatnád neki azt, amit akarsz - mondta a tanító.

A kómában fekvő asszony haldoklott. Hirtelen az volt az érzése, hogy felvitték az égbe, és ott állt a bírói szék előtt.
- Ki vagy te? - kérdezte egy hang.
- A polgármester felesége - válaszolta.
- Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, hogy ki vagy.
- Négy gyermek anyja.
- Nem azt kérdeztem, hogy kinek az anyja vagy, hanem, hogy ki vagy.
- Tanítónő vagyok.
- Nem a foglalkozásod kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy.
És ez így ment tovább. Bármit is válaszolt, úgy tűnt, hogy nem a megfelelő választ adta arra a kérdésre, hogy ki is ő.

Gyuri, a 13 éves fiú, anyjával sétálgat a folyóparti fövenyen. Egyszer csak anyjához fordul és megkérdezi: - Anya, hogyan lehet megtartani a barátomat, ha egyszer már sikerült találnom egyet? Az anya egy-két másodperc gondolkodás után lehajol és mindkét kezével merít a homokból. Majd mindkét tenyerét az ég felé tartva, egyiknek az ujjait kezdi összeszorítani: a homok kezd kipréselődni az ujjai közül. Minél jobban szorította őket, annál több homok préselődött ki a tenyeréből.